Empfehlungen basierend auf "Remény Rómában"

Az ifjúsági irodalom egyik alapművének tartott regény 1907-ben jelent meg, s nem csak hazánkban, de a világon mindenütt nagy sikert aratott. Ezt bizonyítja az is, hogy Bulgáriától kezdve Dél-Koreáig nagyon sok nyelvre fordították le. Olaszországban például az irodalmi mítoszok közé emelkedett, az ottani zsebkönyvtár sorozatban már a tizenharmadik kiadása is megjelent, épp csak nem kötelező tananyag. A józsefvárosi Füvészkertben játszódó történet ugyanis olyan mondanivalóval rendelkezik, hogy azok számára is érthetővé válik, akik a Föld más területén élnek.Kevés regény ábrázolja olyan sokrétegűen és érzékenyen a kamaszok világát, mint Molnár Ferenc műve, a Pál utcai fiúk. Ezért sem véletlen, hogy kötelező olvasmány lett belőle. Az 1890-es évek pesti gyerekvilágának ezt a lírai krónikáját többször is feldolgozták, színpadon és filmen egyaránt. Leghíresebbnek közülük a Fábry Zoltán rendezte 1968-as változat bizonyult, ami magyar-amerikai koprodukcióban készült. A Pál utcai fiúk főszereplői józsefvárosi gyerekek, akiknek két bérház közötti grund jelenti a szabadságot és a hadszínteret. Ezen kereten belül mutatja be az iskola és játék, barátság és harc, összetartás és árulás megnyilvánulásait a kamaszvilág tükrében, a gyerekek szemszögéből nézve és megértve. A történet két rivális banda között játszódik, akik a grundon – és a grundért – folyó harcot élet-halál kérdésének tekintik, ám ez a romantikus játékhadszíntér az író fantáziája által jelképpé válik, ahol a fennmaradásért kell háborúzni. Mert ennek a világnak is megvannak a saját törvényei, szokásai, egyesületei és erődítményei. Tehát vezérei és közkatonái is. Boka és Ács Feri a két tábor vezére, Geréb, az áruló, s az önfeláldozó Nemecsek Ernő egytől-egyig kiforratlan, alakuló egyéniségek, s Nemecsek híres önfeláldozása sem a szokványos hősi tett, sokkal inkább a grundért folyó háború során önkéntelenül is bátor hőssé váló hétköznapi kamasz természetes cselekedete

Az Első évben Néhányan Elvesztjük Az életünket. A Másodikban A Többiek Elvesztik Az Emberségüket - Xaden Riorson Mindenki Arra Számított, Hogy Violet Sorrengail A Basgiath Katonai Főiskolán Már Az Első Tanévben Meghal. Violet Is Ezt Hitte. De A Csépelés Még Csak Az Első Lehetetlen Próbatétel Volt, Amelynek Során A Gyenge Akaratúak, Az érdemtelenek és A Nem Szerencsések Kihullanak. Most Tehát Megkezdődik Az Igazi Kiképzés, és Violet Máris Azon Tépelődik, Hogy Fogja Ezt átvészelni. Nemcsak Arról Van Szó, Hogy A Kiképzés Iszonyatosan Nehéz és Szándékosan Brutális, Vagy Hogy Megpróbálják A Lovasok Fájdalomtűrését Az Elviselhetetlenségig és Azon Túl Is Fokozni. De Ott Az új Parancsnok-helyettes, Aki Személyes Küldetésének Tekinti, Hogy Megértesse Violettel, Mennyire Tehetetlen - Hacsak El Nem árulja Azt A Férfit, Akit Szeret. Bár Violet Teste Talán Gyöngébb és Törékenyebb, Mint Másoké, De Az Esze A Helyén Van, és Vasakarata Is Van. És A Vezetés Elfeledkezik A Legfontosabb Tanulságról, Amire A Basgiath Violetet Megtanította: A Sárkánylovasok Maguk Hozzák A Saját Szabályaikat. De Ebben Az évben Nem Elég, Hogy Mindenáron életben Akar Maradni. Mert Violet Ismeri A Basgiath Katonai Főiskola évszázadokon át őrzött Igazi Titkát, és Semmi, Még A Sárkánytűz Sem Elég, Hogy A Végén Megmentse őket.

Parousiázi mia khóra pou katérrefse ikonomiká allá kai se epípedo axión, lógo tis astókhastis politikís iyesías kai tis idiotélias ton axiomatoúkhon, i opíi khrisimopíisan ton ploúto tis pros óphelós tous. I katástasi odíyise polloús katíkous, idiaítera néous, sta xéna kai diefkóline tous yítones pou epivoulévontan ti Khóra ton Mirolátron, ópos tin onomázi i Délta. To Vasilópoulo, ómos, me ti víthia tis Gnósis, tis kira-Phrónisis, tis adelphís tou Irinoúlas kai pollón anónimon simpatriotón tou tha vri ton trópo na alláxi ti míra tis khóras, emphisóntas stous katíkous tis pnévma dimiouryikótitas, thárrous, ergatikótitas kai prosphorás sto kinó kaló.

Willa Grant, az ízig-vérig városi lány egyszer csak belecsöppen egy isten háta mögötti farm mindennapjaiba, ráadásul bébiszitterként. Azelőtt sosem foglalkozott gyerekekkel, ennek ellenére jó bulinak ígérkezik a Wishing Well Ranchen tölteni a nyarat. A megbízás csak két hónapra szól, ennyit fél lábon is ki lehet bírni! A gondjaira bízott kisfiúval hamar összebarátkozik, de Luke apja már keményebb diónak bizonyul. Cade Eaton és Willa között az ellenszenv kölcsönös, azonban egy véletlen esemény hatására minden más megvilágításba kerül. Gondosan titkolják egymás előtt érzéseiket – Cade nem akar futó kalandba keveredni a fia bébiszitterével. Az elhatározás világos mindkét fél részéről, de vajon meddig tudják tartani magukat hozzá?

Miután majdnem másfél évet töltött a Basgiath Hadi Iskola falai között, Violet Sorrengail tisztában van vele, hogy már nincs idő elméleteket gyártani. És nincs már több idő a bizonytalankodásra sem. A háború ugyanis elkezdődött, és az ellenség az iskola falain kívül és belül is egyre veszedelmesebb -- lehetetlen megmondani, hogy kiben lehet megbízni. Violetnek útra kell kelnie a roskadozó aretiai varázsvédelmen túlra, hogy ismeretlen vidékeken keressen szövetségeseket Navarre számára. Az út alaposan próbára teszi a rátermettségét, a szerencséjét és az erejét, de bármit megtenne, hogy megmentse az övéit -- a sárkányait, a családját, az otthonát és persze a férfit, akit szeret. Még akkor is, ha ehhez akkora titkot kell őriznie, amely talán mindent elpusztít körülötte. Hadseregre, erőre és mágiára van szükségük -- és arra, amit egyedül Violet találhat meg: az igazságra. Csakhogy vihar közeleg... És nem mindenki fogja túlélni a dühét.

Budai Rebeka élete Tizenhat évesen Fenekestül Felfordult, Amikor Posztolt A Barátja Falára Egy Szemrehányó, Egy Szál Gitáros Dalt, A Késtélt. Azóta ő Bexi, Aki Immár A Második Lemezén Dolgozik, A Dal Ugyanis óriási Sláger Lett és Országos Hírnevet Hozott Számára. Körte, A Tetoválóművészből Avanzsált Menedzser épp Egy Tévés Fellépést Szervezett Le A Pop/rock Sztár Leszek! Döntőjébe, Ahol Beki A Legesélyesebb Versenyző Duettpartnere Lesz. Nagy Márk Nemcsak Az énekhangjával, Hanem Külsejével Is Belopta Magát A Női Nézők Szívébe, De Bekivel Már Nehezebb Dolga Lesz...

A huszonhat éves Shannen három éve dolgozik egy női magazinnál. Látszólag teljes az élete, mindene megvan, de ki nem állhatja a munkáját, a munkatársait meg pláne. Kétségbeesetten keresi a „csomagot”, rajta az Életed értelme címkével. Régóta próbál bekerülni egy másik újsághoz, de mindenhol visszautasítják. Azonban egy szokványosan unalmas napon behívják egy állásinterjúra. Az élete teljesen felfordul, és már semmiben sem biztos, amiben addig szilárdan hitt. A Közhelyek elgondolkodtató történet jelentéktelen, mégis fontos pillanatokról, a hibáinkról, valós és képzelt fájdalmainkról, szeretetről és tragédiáról.

A kötet hősének, Jean-Baptiste Grenouille-nak, a "zseniális szörnyetegnek" a neve csupán azért merült feledésbe, mert rettentő története nem történelmi vonatkozású. Ő ugyanis a "szagok birodalmát" teremtette meg erőszakkal, öntudatlan akarattal. Azt érte el, amit tán nem is tűzött ki: létrehozta főművét, a világ legtökéletesebb parfümjét. Akár szagtalan sátán is lehetne a hős, aki valóban átok-gyermekként jött e szagokkal teli világra - a tizennyolcadik századi Párizs legbűzösebb negyedében, a halpiacon. Létével mégis mintha a zseni kínzó, önmagát riadtan vagy éppen dühödten kutató magányát élné meg. Ezt az érzést csak a kiválás, a nagy "Tett" végrehajtása, a tökéletes "Mű", a parfüm valósága oldhatja csak fel. Mégsem válik horrorfigurává a történet kegyetlen gyilkosa, pedig a "gyengédség, az erő, a tartósság, a sokszínűség, ijesztő ellenállhatatlan szépség" és visszautasíthatatlan szeretet parfümjének előállításához huszonöt fiatal lány meggyilkolása árán jut el Jean-Baptiste: lenyúzván a még gyermeklányok bőrét, elkészíti ezt a hullaszagból illateszenciává varázsolt anyagot. Grenouille valóban zseniális szaktudásra tesz szert, hosszú évek során megtanulja parfümkészítő mesterétől - majd egyedül kísérletezvén - e nehéz mesterség valamennyi csínját, a kémia, alkímia, a desztillálás és az alapanyagok arányos vegyítésének minden trükkjét. Parfümjével öntudatlanul is hatalmat szerez az emberek felett. A történetben Grenouille-t nem tudják lefejezni, bár bírói és Párizs népe jól tudja, hogy ő a kegyetlen gyilkos. Kíméletlen öldöklése azért nem nyeri el jogos büntetését, mert a kivégzésére odasereglő tömeg szeretetbe kábul Jean-Baptiste illatától. Vajon kit ábrázol ez a mégsem horror történet?

Simon Márton neve leginkább a hazai slam poetry követői számára lehet ismerős. A slam poetry valójában előadóművészet, a líra eredeti forrásához, az élőszóhoz visszatérő műfaj, irodalmi show, performance. Ennek megfelelően a közvetlen beszéd, az automatikus belső monologizálás, az asszociációkra épülő nyelvi játékosság alapvető ismérve. Ez jellemzi Simon Márton újabb, harmadik kötetének hangvételét is. Bőven merít irodalmi szövegekből, klasszikus magyar és világirodalmi szerzőktől (a kötet végén megtalálható a névsoruk), ezeket mint gondolati szilánkokat szórja el a szövegekben. Mindez azonban nem jelent közhelyes posztmodern játékosságot. Olykor már-már klasszikus lírai alaphelyzetekbe csöppenünk, pl. monológ az anya sírkövénél, szinte hisztériás kimondása, megragadása a hiánynak, a szeretetnek („Ha - ahogy mondják - az építészet kővé vált zene, / úgy egy sír betonkockája egyetlen kitartott hang...", „A birtokos jelzős szószerkezet / olyan jelzős alárendelő szószerkezet, / amelyben az alaptagnak / birtokos jelzői bővítménye van. / Például: a színdarab szereplői, a ház fala, / a cica bajsza, anya sírja"), melybe a hétköznapok banális zajai bele-belehasítanak. („A zarándoklat szervezői arra kérik a / Tisztelt résztvevőket, hogy a helyszínre történő / megérkezés után fokozottan ügyeljenek / az emlékmű épségére!" - .Mov) Simon Márton költészetére rányomja bélyegét a japán kultúra iránti érdeklődése. A valóság különböző síkjai úgy lépnek elő és tűnnek el a szövegeiben, mint a kamik, a cím is utal erre, a különleges rókaszellemre (kicune), mely hol megtréfál, hol segít, olykor halandókkal lép nászra, majd eltűnik, aztán emberi alakban újra felbukkan, mint valami furcsa légköri jelenség.

A 2010-es Dalok a magasföldszintről után Simon Márton második verseskötete is megjelent. A fiatal költő-szövegíró-fordító-szerkesztőnek, a hazánkban egyre népszerűbb slam poetry műfaj egyik vezető alakjának új könyve azonban nem egyszerű verseskötet. Az ötletes cím mögött csakugyan pillanatnyi villanások rejtőznek, vagy ahogy a hátlapon olvasható, „a nagyvárosi szorongás szótára”, mely „szélesvásznú történeteket mesél el néhány szóban vagy egy-egy mondatban, a félig kihunyt fényreklámok tömörségével”. A bal felső indexükben sorszámgyanús, de nem növekvő sorrendben álló számokkal ellátott, lélegzetvételnyi gondolatok maguk is mesélnek itt-ott szerzőjük ars poeticájáról („Nem vers, / csak tanítom beszélni a / szorongásaimat” [43. o.], „Ami 2 mondatnál hosszabb, / az hazugság” [10. o.] vagy épp „Ez nem vers, hogy csak úgy véget érjen” [57. o.]). A látszólagos töredékek valójában összekapcsolódnak, hol sorszámaikkal is egymást követve – „Nekem nem muszáj hazudnod” és „De a többieknek igen” [41. o.], vagy mint a 31. oldal egészében –, hol azonban a komikumba hajló véletlenség érzetét keltve enélkül („Akkor se, / ott se” és „Jó, akkor is, ott is” [57. o.]). Végül összetéveszthetetlen hangulatú egésszé állnak össze. Ehhez azonban olvasója képzeletét is segítségül hívja Simon Márton, mikor gondolatban befejezni invitál gyakran állítmánytalan mondatait („Ettől még nem” [20. o.], „A legkevésbé sem” [18. o.]) és váratlan hasonlatait („A joghurtos pohárba száradt kanál nyugalmával” [11. o.]), vagy megjeleníteni nyelvileg és vizuálisan is leleményes képeit („Nekidőlve háttal a tájnak” [34. o.], „Egy szál krémben” [52. o.]. A folyamatosságot nemegyszer kötőszavakkal – leggyakrabban talán meggel, minttel és aztánnal – kezdődő „polaroidok” tartják fenn.