„Bárcsak elmondhatnám mindenkinek, aki azt hiszi, hogy menthetetlenek vagyunk... Nézzetek meg bennünket jobban, és valami különlegeset, rejtélyeset láttok majd, olyat, ami valóságos és igaz. Sosem azok voltunk, akiknek látszottunk.” Amikor a gyönyörű és vakmerő Zelda Sayre, a „déli szépség” 1918-ban megismerkedik F. Scott Fitzgeralddal egy táncestélyen, még csak tizenhét éves. A „megszerezhetetlen” Zelda beleszeret, pedig aligha megfelelő férjjelölt: Scott ugyanis annak az elképzelésnek a rabja, hogy regényíró lesz, és az írás majd gazdagságot, hírnevet hoz mindkettejüknek. Így amikor a Scribner’s kiadó vállalja, hogy megjelenteti első regényét, Az Édentől messzé-t, Zelda optimizmussal telve vonatra száll, hogy New Yorkba utazzon, ahol gyorsan egybe is kelnek. És aztán lesz, ami lesz! A dzsesszkorszak hajnalán vagyunk. Az ünnepelt ifjú pár valóságos legendává válik. Sokfelé megfordulnak, élnek New Yorkban, Long Islanden, Hollywoodban, Párizsban és a francia Riviérán. A véget nem érő partikon együtt mulatnak a varázslatos, egyszersmind kudarcra ítélt elveszett nemzedék tagjaival, így Ernest Hemingwayjel, Sara és Gerald Murphyvel, Gertrude Steinnel. De tudjuk jól: még Jay Gatsby partijai sem tartanak örökké. Zelda csak a híres és gyakorta hírhedt író felesége, vagy valaki más is? Vajon képes arra, hogy megtalálja önmagát, miközben nemcsak a saját, hanem Scott démonaival is viaskodik? Therese Anne Fowler úgy adja elő a lebilincselő történetet, ahogy akár maga Zelda is tehette volna.