Egy Harmincas éveiben Járó Nő Az Alpokban Arra ébred, Hogy Láthatatlan Fal Szigeteli El A Külvilágtól. A Területről Nincs Kiút, és Kintről Sem Keresi Senki, Mivel Odaát Minden Kővé Vált. Ezentúl Egy Kutya, Egy Tehén és Egy Macska Társaságában Kell Szembenéznie Az újfajta élet Kihívásaival. Azt A Nőt, Aki Egykor Voltam, Még Mielőtt A Fal Beépült Az életembe, Már Nem Ismerném Föl. De Az A Nő Is Idegen, Aki Május Tizedikén A Naptárba Följegyezte, Hogy Aznap Leltár. Jól Tette, Hogy Jegyzeteket Készített, Hogy Az Emlékezetemben újra életre Tudjam őt Kelteni. Jut Eszembe, A Nevemet Se írtam Még Le. Már Majdnem Elfelejtettem, De Jobb Is így. Nincs Senki, Aki A Nevemen Szólítana, Akkor Meg Minek? Marlen Haushofer Osztrák írónő (1920-1970). Már Harmincéves Korában Elnyerte Az Egyik Legnagyobb Irodalmi Díjat, Majd Az Osztrák Állami Nagydíjat Is. Írói Stílusa és Látásmódja Nagy Hatással Volt A Huszadik Századi Irodalomra. A Fal Alapján Néhány éve A Természet Erejét és A Belső Magányt Döbbenetes Erővel ábrázoló - Magyarországon Is Vetített - Film Készült. A Nobel-díjas Elfriede Jelinek Haushofernek Ajánlotta Egyik Művét. A Szintén Nobel-díjas Doris Lessing Szerint Kevés Lebilincselő Regényről állítható Ennyire Biztosan, Hogy Kizárólag Nő Tollából Származhat: A Fal A Robinson Crusoe Női Változata. Arról A Heroikus Szeretetről Szól, Amivel A Mindennapok Csekélységei Felé Fordulunk, Amikor Minden Megsemmisülni Készül Körülöttünk. Haushofer Sikerkönyvét Méltatói A Civilizáció Kritikájaként, A Mágikus Realizmus és A Belső Fogság ábrázolásának Egyik Csúcsteljesítményeként Emlegetik. Disztópikus Regénye Nem A Szabadulás Kereséséről, Hanem A Túlélés Lehetőségeiről Szól. Arról, Hogy Mennyi Mindent Képes Szeretni Az Ember, Ha Már Semmije, Még Neve Sem Maradt.